Bár múltkor, miután felraktam az előző tortáimat eléggé égett az arcom, miután körülnéztem néhány sütős bloggernél és olyan tortákat láttam, amiket ha még 100 évig gyakorlok sem fogok tudni elkészíteni, mégis egy viszonylag nehéz tortára esett a választásom és belevágtam. És most újfent büszke vagyok magamra. És nem nevetni azoknak, akik ezt a kisújjukból rázzák ki. :)))Én még kezdő sütő-főző vagyok, szar sütővel, és viszonylag kevés pénzzel állok neki, mert nem tudom, hogy mikor mit kell majd kidobnom.
Szóval DObos torta. Megint úgy álltam neki, mint máskor, hogy néhány receptet megnéztem, aztán saját erőmnek és tehetségemnek megfelelően készítettem. Így:
Elkészítettem a krémet, ami második nekifutásra össze is állt:
Krém hozzávalói:
-4 tojássárgája
-20 dkg kristálycukor
-2 vaniliás cukor
- 10 dkg keserű csoki
- 2 evőkanál kakaópor
- 20 dkg vaj
- kevés rumaroma
- 2,5 dl tej
- 2 evőkanál liszt
A tojássárgákat a cukorral, vaniliás cukorral, rumaromával, kakaóporral és a liszttel kikevertem, közben mikróban olvasztóprogramon megolvasztottam a csokit, a tejet feltettem melegíteni és mikor forrni kezdett hozzákevertem a tojásos cuccot , folyamatos kevergetés közben besűrítettem, és miután levettem hozzákevertem az olvadt csokit, közben a margarint (mert én nem vajjal csináltam) kikevertem és miután a massza kihült hozzákevertem. A kész krémet betettem a mélyhűtőbe kb. 20 percre. (utána a sima hűtőbe, mert még sehol sem voltam a lapokkal)
A tészta kikeverése előtt 7 db sütőpapírra a kisebb tortaformám lapjával 24 cm-es köröket rajzoltam. (Valakinél olvastam, hogy a sütőpapírt meg kell fordítani, nehogy a ceruza nyoma rajt maradjon a tésztán, és kis naív az elsőnél nem így tettem, ezért az első lapon körben piros karikám lett a piros cerkától. )
Szóval a tészta hozzávalói:
- 8 tojás
- 17 dkg cukor
- 15dkg liszt (én egy kicsit többet tettem, kb. 17-20 dkg)
- 5 dkg vaj (sütőmargarin)
A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét csepp sóval felvertem, a cukorral kemény habbá vertem, majd apránként beledolgoztam a sárgákat és a végén a olvasztott, kihült vajat. Jöhetett a sütés. A sütőpapírra rajzolt karikákat óvatosan vékonyan bevontam a tésztával és előmelegített (jó meleg, mert nekem régi gázsütőm van, de egyébként a receptekben úgy 190 fokot írtak) sütőben kb. 10 percig sütöttem a lapokat. Az utolsókhoz még ennyi sem kellett, amikor a széle elkezd kicsit!!! barnulni akkor jó. Szóval így elkészítettem a 7 lapot. Kiválasztottam a legszebbre sikerült piskótalapot és elkészítettem a karamellt.
Karamell hozzávalói:
- 15 dkg cukor
- 1 káváskanál ecet
- 1 kávéskanál vaj
- 1-2 evőkanál víz
Egy jó lábosba beletettem a hozzávalókat és alacsony lángon elkezdtem folyamatosan kevergetni. Egy idő után kikristályosodott az egész, de kaptam figyelmeztetést, hogy ne ijedjek meg, így nem tettem. tovább melegítettem és elkezdett olvadni, pirulni. Jó hosszú idő alatt negyed óra biztos volt, ha nem több. És mikor áttetsző borostyánsárga karamellt kaptam, akkor nagyon gyorsan a tésztára kellett kenni és nagyon gyorsan vajazott pengéjű késsel cikkekre vágtam. Nagyon fontos! Vigyázni a forró karamellel, mert komoly égési sérüléseket lehet kapni. Bizonyítja ezt az én kacsóm amir e rácsöppent egy nagyon pici és fél perc múlva hólyagos volt. De az aloe first csodákat tett már nem fáj, és már tudok melegvízbe is mosogatni. :))) Én a piskótalappal együtt a vajazott késsel cikkekre vágtam a karamellt, mert olyan cukrászi szépségűre akartam, hogy a maradék krémmel a cikkek alá habzsákból krémet nyomok, de ez elmaradt.
A tésztalapokat egyenként megkentem a krémmel, bevontam az oldalát, és a hatodik lapot is. Az oldalára darált, durvára vágott diót, mandulát kell tenni, nekem nem volt itthon, így csokidarát tettem az oldalára. És a végén szépen ráhelyeztem a cikkekre vágott karamellt. Elsőre nem is lett rossz, én így gondolom.
Az egyes szám első személyben írt recept azért nem fedi a teljes valóságot, mert a abarátnőm segített sokat az elkészítésben.
Apának szülinapjára készült és az ünnepelt este be is vágott belőle 2 szeletet és imádta, ez nekem meg bőven elég. De nyugodtan vágjon bele bárki, aki egy kicsit tud sütni, mert szerintem nem olyan nehéz. Jó étvágyat!
